Mikortól számít üzletszerűnek a rendszeres eladás, és mit von maga után adózásban

Az online adásvételi platformok kényelmes lehetőséget nyújtanak arra, hogy a háztartásban felhalmozódott, nem használt tárgyainkat, kinőtt gyermekruháinkat vagy régi elektronikai eszközeinket pénzzé tegyük. Sok magánszemély eladóban azonban felmerül a kérdés: kell-e adózni a használt cikkek eladása után, mikor kell bevallást benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), és hol húzódik a határ a saját holmik kiárusítása és az adóköteles üzletszerű kereskedelmi tevékenység között?

Ebben az elemzésben összefoglaljuk az ingó vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó hatályos magyar személyi jövedelemadó (SZJA) szabályokat, a törvényi adómentességi határokat, valamint az üzletszerűség adójogi következményeit a NAV hivatalos tájékoztatói alapján.

A saját használt tárgyak eladása: Az ingó értékesítés alapszabályai

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény) külön kategóriaként kezeli az úgynevezett ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet. Ide tartozik minden olyan eset, amikor egy magánszemély nem vállalkozóként, saját tulajdonában lévő ingóságot (bútort, ruhát, könyvet, járművet) ad el.

A jogalkotó méltányos szabályokat állapított meg a lakossági használtcikk-eladás támogatására:

1. Az évi 600 000 forintos bevételi határ (Teljes mentesség)

Ha a magánszemély ingó értékesítésből származó éves összes bevétele nem haladja meg a 600 000 forintot, akkor az ebből származó jövedelemmel nem kell foglalkozni. Nem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség, az összeget nem kell bevallani az SZJA-bevallásban, és nem kell róla bizonylatokat őrizgetni.

2. Az évi 200 000 forintos jövedelmi (haszon) határ

Amennyiben az éves bevétel meghaladja a 600 000 forintot, az adózás alapja nem a teljes bevétel, hanem a számított jövedelem (a nyereség). A jövedelmet úgy számítjuk ki, hogy a bevételből levonjuk a megszerzésre fordított összeget (az eredeti vásárlási árat számla vagy nyugta alapján) és az értékesítéssel kapcsolatos igazolt költségeket (például a hirdetési vagy szállítási díjat).

Ha a számított jövedelem (haszon) az adóévben nem haladja meg a 200 000 forintot, a törvény értelmében az adót nem kell megfizetni, és a jövedelmet nem kell bevallani.

Mivel a használt cikkeket az esetek többségében alacsonyabb áron adjuk el, mint amennyiért eredetileg vásároltuk őket, a gyakorlatban ritkán keletkezik valódi jövedelem (haszon). Ha egy 100 000 forintért vásárolt kabátot 30 000 forintért adunk el, a tranzakción veszteség keletkezett, így adóköteles jövedelem sincs.

Amikor a bevétel meghaladja a határokat: Az adó mértéke és kiszámítása

Ha az éves bevétel meghaladja a 600 000 forintot, ÉS az így kiszámított jövedelem meghaladja a 200 000 forintot, akkor a 200 000 forint feletti jövedelemrész után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni, amelyet az éves SZJA-bevallásban kell szerepeltetni.

Mi történik, ha nincs meg az eredeti vásárlási számla? Ha a megszerzésre fordított összeg dokumentumokkal nem igazolható, a törvény vélelmezett költségátalányt engedélyez: a teljes bevétel 25%-a számít jövedelemnek, és 75%-a elismert költségnek. Ebben az esetben a kiszámított 25%-os jövedelemrészből levonható a 200 000 forintos adómentes keret, és csak a maradvány után kell megfizetni a 15%-os SZJA-t.

A fordulópont: Mikor válik az értékesítés üzletszerűvé?

A fent részletezett kedvezményes ingó értékesítési szabályok kizárólag a nem gazdasági tevékenység keretében eladott tárgyakra vonatkoznak. Amint az eladás jellege átlép az üzletszerűség tartományába, a kedvezményes szabályok és az adómentességi határok többé nem alkalmazhatók!

A gazdasági tevékenység (üzletszerűség) ismérvei a NAV értelmezésében:

A hatóság akkor tekinti az adásvételt gazdasági/üzletszerű tevékenységnek, ha az eladó:

• Haszonszerzés céljából vásárol árut kifejezetten a továbbadás szándékával (például külföldről vagy áruházakból felvásárolja az akciós termékeket, majd haszonkulccsal továbbhirdeti őket online).
• Rendszeresen, üzletszerűen és folyamatosan végez értékesítést.
• Nagy tételben, árukészlet-szerűen hirdet azonos vagy hasonló termékeket.

Ha a tevékenység üzletszerűvé válik, a magánszemélynek adószámot kell igényelnie (adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként), számla- vagy nyugtaadási kötelezettsége keletkezik, és a jövedelme az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint adózik, ahol az adóalapot SZJA és szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) is terhelheti.

A digitalizáció és az adóhatósági adatszolgáltatás (DAC7)

Az európai uniós jogharmonizáció (az úgynevezett DAC7 irányelv) értelmében az online piacterek és apróhirdetési platformok üzemeltetői törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

Az online platformoknak automatikusan jelenteniük kell az adóhatóság felé azon eladók adatait és értékesítési számait, akik egy naptári évben:

• 30-nál több értékesítési tranzakciót bonyolítanak le a platformon, ÉS/VAGY
• Az értékesítésekből származó összesített bevétele meghaladja a 2 000 eurót (nagyságrendileg 800 000 forintot).

Ez az adatszolgáltatás nem jelenti azt, hogy az érintett eladónak automatikusan adót kell fizetnie, de az adatok alapján az adóhatóság könnyen kiszűrheti azokat a kereskedőket, akik magánszemélynek álcázva, adószám nélkül, üzletszerűen értékesítenek.

Ellenőrzési gyakorlat és jogkövetkezmények

A NAV kockázatelemzési rendszere folyamatosan figyeli a digitális platformokról érkező adatfolyamot. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy egy magánszemély adószám nélkül üzletszerű kereskedelmi tevékenységet folytatott:

1. Megállapítja az elmaradt személyi jövedelemadót és szochót.
2. Mulasztási bírságot szabhat ki az adószám nélküli tevékenység miatt.
3. Késedelmi pótlékot és adóbírságot számíthat fel.

A jogkövetkezmények elkerülése érdekében az alkalmi lakossági eladóknak célszerű nyilvántartást vezetniük az eladott tárgyakról és a kapott bevételekről. Ha az eladásból származó bevételek megközelítik a törvényi határokat, a pontos nyilvántartás megkönnyíti a NAV felé történő igazolást egy esetleges adóhatósági megkeresés során. Továbbá a tudatos adózás mellett az eladóknak ügyelniük kell az adásvétel jogi feltételeire is, különösen az elállási jog hiányára és a tájékoztatási kötelezettségre.

Összefoglaló útmutató eladóknak

• Ha csak a saját, családod által használt holmikat adod el alkalomszerűen, és az éves bevételed 600 000 Ft alatt marad, nincs teendőd, nem kell adóznod.
• Ha a bevételed meghaladja a 600 000 Ft-ot, de az eredeti számlák alapján nincs nyereséged (jövedelmed), szintén nem keletkezik adókötelezettséged.
• Ha továbbadásra vásárolsz termékeket és rendszeres haszonra törekszel, igényelj adószámot, mert ez már üzletszerű tevékenység.
• Ne feledd: az üzletszerű státusz az elállási jog szempontjából is döntő! Ahogy az elállási jogról szóló cikkünkben kifejtettük, a vállalkozóként eljáró eladókra a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak.